Gyakori, hogy a vérnyomás és a pulzus, mint fogalmak összekapcsolódnak az ember fejében. Ennek legfőbb oka, hogy az orvos mindkettőt szokta ellenőrizni, azonban a két érték másra vonatkozik. Nézzük, milyen különbségek vannak.
Egy kardiológiai vizsgálat során ellenőrizni kell a vérnyomást és a pulzust is, ráadásul az otthon használható automata vérnyomásmérők is feltüntetik mindkét adatot. Azonban a két mutatót nem szabad összekeverni.
A vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. Gyakran fordul elő, hogy a vérnyomás és a pulzus egyszerre emelkedik vagy süllyed. Gondoljunk csak egy vészhelyzetre, stresszhelyzetre, amikor mindkét érték egyszerre megugrik. Azonban ez nem azt jelenti, hogy mindig egyszerre mozog a két érték: ha a pulzus megemelkedik, nem feltétlenül emelkedik a vérnyomás is. Ez természetesen fordítva is igaz.
Van egyfajta útmutató, hogy mi tekinthető normálértéknek, ez a vérnyomás esetében 120/80 Hgmm, a pulzusnál pedig 60-80 közé eső percenkénti érték. Azonban nem árt tudnunk, hogy ami az egyik embernél veszélyes, a másiknál nem feltétlenül, hiszen bizonyos egyéni tulajdonságok befolyásolhatják az értékeket. Egy fitt, fiatal személynél az 50-es pulzusszám csupán az edzettséget mutatja. Az alacsony vérnyomással azonban nem árt vigyázni, hiszen idősebb korban, vagy ha tartósan magas pulzus kapcsolódik hozzá, komoly betegség jele is lehet. Nagyon fontos, hogy ha szédülünk, gyakran érezzük magunkat gyengének, szívdobogásérzésünk van, feltétlenül keressünk fel kardiológust! Mellkasi fájdalom esetén sürgősségi vizsgálat és ellátás szükséges.
A magas vérnyomástól is gyakran félünk, mivel több betegség is kapcsolódhat hozzá: szívinfarktus, agyvérzés, szív-és veseelégtelenség kockázata. Ezért, ha magas vérnyomást tapasztalunk, szintén szakemberhez kell fordulni.
Tévhit, hogy nem számít, milyen időpontban mérjük vérnyomásunkat és pulzusunkat. A legideálisabb, ha nyugalmi állapotban, ülve mérjük. Fontos, hogy a mérőeszköz is megfelelően legyen el-és felhelyezve. Továbbá pontosabb értékekhez jutunk, ha naponta azonos időpontokban mérjük (például délután négy óra) és erről vérnyomásnaplót is vezetünk. Ez segít, hogy lássuk az esetlegesen bekövetkező változásokat, emelkedéseket vagy süllyedéseket. Ne mérjünk közvetlenül terhelés után (például testmozgás), ezt érdemes szakemberre bízni.
A szív- és érrendszeri betegségeket fontos minél korábban kezelni, ennek pedig elengedhetetlen pontja a korai felfedezés. Ha az említett tüneteket vagy a szokásostól eltérő vérnyomás- vagy pulzusértékeket tapasztal, keresse fel orvosát! Hasznos segítség, ha magával viszi a vérnyomásnaplót is, így a szakember a pontos adatok tükrében könnyebben állíthatja fel a megfelelő diagnózist vagy küldheti kivizsgálásra.
Forrás:
• Dr. Vaskó Péter, Kardioközpont: Vérnyomás és pulzus - Mik a leggyakoribb tévhitek?
• Sheldon G. Sheps, M.D.: Pulse pressure: An indicator of heart health?
Összeállította: Gorzsás Anita, újságíró
Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
2019.11.06.
© 2019 Wörwag Pharma Kft. - Az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, semmilyen módon nem helyettesítik az orvosi konzultációt, vizsgálatokat és az orvosi diagnózis felállítását. Az oldal tartalma önmagában nem használható fel betegség megállapítására és kezelés megkezdésére. További felvilágosításért forduljon egészségügyi szakemberhez.
