A vas a vérképzéshez, a vörösvérsejtek oxigénszállító funkciójának ellátáshoz nélkülözhetetlen biofaktor, a vashiányos állapot pedig a vérszegénység egyik legfőbb, igen gyakori oka napjainkban is. Hogyan pótolhatjuk a vasat szervezetünkben és miért lehet fontos az orvosi kontroll?
A vas az életműködéseinkhez elhanyagolhatatlan elem, ám szervezetünk nem képes az előállítására, ezért táplálékkal, szükség esetén vaspótlással, kívülről kell bejuttatnunk. Átlagosan napi 12-14 mg vas bevitelére van szüksége szervezetünknek, ám nemünktől, életkorunktól, egészségi állapotunktól függően ennél alacsonyabb, vagy magasabb is lehet az ajánlott mennyiség. A menopauza előtti, különösen várandós vagy szoptató nők esetében a legmagasabb a vasigény, 16 mg naponta.
A vashiány jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Extrém fáradtság
- Gyengeség
- Sápadt bőr
- Mellkasi fájdalom, gyors szívverés vagy légszomj
- Fejfájás, szédülés
- Hideg kezek és lábak
- Nyelvfájdalom, nyelvgyulladás
- Törékeny körmök
- Szokatlan vágy a nem tápláló anyagok, például jég, szennyeződés vagy keményítő után
- Rossz étvágy, különösen vashiányos vérszegénységben szenvedő csecsemőknél és gyermekeknél
Az időben fel nem ismert, kezeletlen hiányállapot vérszegénységet okozhat. A vérszegénység súlyosabb esetben nyugalomban is jelentkező fulladást, nehézlégzést, mellkasi panaszt, továbbá szapora szívműködést eredményezhet. Gyanú esetén a vashiány vérvétellel igazolható, laboratóriumi körülmények között.
