A magnézium az emberi szervezetben a második legnagyobb arányban megtalálható ásványi anyag, fele a csontokban, a másik fele az izomzatban és a sejtekben található.
A magnézium az emberi szervezetben a második legnagyobb arányban megtalálható ásványi anyag, fele a csontokban, a másik fele az izomzatban és a sejtekben található.
A magnézium nagyon fontos szerepet tölt be a szervezet energiafolyamatainak szabályozásában. Ugyanis enzimjeink 70-80%-ának – melyek katalizálják, beindítják anyagcserénket – magnéziumra van szüksége ahhoz, hogy működni tudjanak. Vagyis, ha nincsen elég magnézium szervezetünkben, akkor anyagcsere-folyamataink sem zajlanak le tökéletesen.
Hatással van az idegek és izmok közti jelátvitelre, nélkülözhetetlen az idegi ingerületvezetéshez, így az elektrolit egyensúly megbomlása idegrendszeri zavarokat is okozhat.
Feltétlenül szükséges az izmok elernyedéséhez, nélküle az izmok folyamatosan összehúzott állapotban lennének, gondoljunk csak a lábikrában fellépő feszülésre és görcsökre, de görcsöket okozhat a méh izomzatában is. Ezzel ellentétben a kalcium összehúzódásra készteti az izmokat.
A magnézium stresszcsökkentő hatása is jól ismert. Megakadályozza, hogy túl sok adrenalin szabaduljon fel, amely túlzottan felkorbácsolná a szívműködést, vagy emelné a vérnyomást. Érdekesség, hogy miközben a magnéziumhiány erősíti a stresszreakciót, a nagyobb stressz növeli a magnéziumhiányt. Vagyis csak magnéziumpótlással szakítható meg az ördögi kör.
E mellett a magnézium felelős a sejtjeinkben található ásványi anyagok arányának szabályozásáért is. A sejtek belsejében ugyanis más az iontartalom, mint a sejten kívüli térben. A sejtfalon – vagy sejtmembránon keresztül történő ionfelvételi folyamatot a magnézium szabályozza. A magnézium a kalcium természetes ellentétpárja, és mivel nagyobb nála, képes meggátolni a túlzott kalciumfelvételt. Ezzel igen fontos szerepet tölt be, hiszen ha túl sok kalcium kerül be a szervezetbe, az megbéníthatja a szívizom és a harántcsíkolt izom működését, és a szívben ritmuszavarok alakulhatnak ki, melyek halált is okozhatnak.
E mellett gátolja a gyulladásos folyamatokat, emeli a jótékony HDL koleszterin mennyiségét is, tágítja az erek belső átmérőjét. Hiánya viszont gyorsítja a cukorbetegség kialakulását, mert ilyenkor az inzulin nem tud kellő mennyiségben kialakulni.
Magnéziumhiányra sok különböző tünet utalhat. Érdemes erre gyanakodni, ha a következő tünetek közül egyszerre többet is tapasztal:
A magnéziumhiány nagyon sok krónikus betegség kialakulásáért, gyors előrehaladásáért felelős lehet. Ilyenek a kardiovaszkuláris, vagyis a szív- és érrendszeri betegségek: például a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok, a hirtelen szívhalálra való hajlam. Hiánya összefüggésben lehet a kettes típusú diabétesz kialakulásával, a szervezetben fellépő görcsökkel és nőgyógyászati problémákkal is. Magnéziumhiány esetén fokozódik a vérrögképződésre való hajlam is.
Átlagosan napi 250-500 mg magnézium bevitele szükséges az emberi szervezet normális működéséhez, de nagy eltérések lehetnek nemtől, testsúlytól, fizikai, szellemi igénybevételtől, betegségektől függően. Általában 4-6 mg/testsúly-kilogramm a magnéziumigény. De terhes nők vagy szoptató anyák esetében sokkal magasabb, elérheti a 400-450 mg-ot is a napi szükséglet. Erős fizikai munkát végző férfiaknál, az élsportolóknál is nagyon fontos a fokozott magnézium-bevitel, nekik is inkább 350-400 mg-ra van szükségük. Gyerekeknek 100-200 mg ajánlott naponta.
2013.03.05.
© 2018 Wörwag Pharma Kft. - Az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásra szolgálnak, semmilyen módon nem helyettesítik az orvosi konzultációt, vizsgálatokat és az orvosi diagnózis felállítását. Az oldal tartalma önmagában nem használható fel betegség megállapítására és kezelés megkezdésére. További felvilágosításért forduljon egészségügyi szakemberhez.