A D-vitamin valójában nem vitamin, hanem az egyik legrégibb hormonunk előanyaga. A földön élő legősibb élőlény, a zooplankton száraz anyagának jelentős részét ez teszi ki, éppen innen tudjuk, hogy már nagyon régen jelen van az élőlények szervezetében. Eredetileg az UVB sugárzás elleni védekezésre szolgált, majd – amikor kialakultak a meszes és a szilárd vázas élőlények – a kalcium-anyagcserében vett át alapvető szerepet, melyet a mai napig meg is őrzött. Az évmilliók során kialakult a sejtanyagcserét szabályozó szerepe is: a DNS osztódását befolyásolja. Ismereteink szerint legalább 3000 gén átíródására van hatással, és szinte minden szervrendszerben kimutatták a receptorát. Éppen ezért hiánya – mint a hormonhiányok általában – nem egyetlen jól körülírt tünetet okoz. Van azonban néhány probléma, amelyekkel egyértelműen összefüggésbe hozható a D-vitamin.